Magamról | 2010.01.01. 00:01 | írta: kundavid |
Üdv, mindenkinek!
Kun Dávid vagyok, vidéki suttyó. 1989. szeptember 24-én jöttem a világra, Siklóson. Óvodóba, iskolába, majd gimnáziumba is ide jártam. Na de ne szaladjunk ennyire előre...
A '90-es évek elején Siklóson, a Dózsa György utcában laktam szüleimmel. A házunktól egy sarokra volt csak az óvoda, majd a Sztárai Mihály Református Általános Iskolába jártam. 1998-ban költöztünk saját építésű házunkba a Széchenyi úton. Ezen időszakokra nem emlékszem pontosan, ám ezen időkben kaptam meg azt a neveltetést szüleimtől, illetve a keresztény szellemet az egyházi iskolában, melyek ma is meghatározzák személyiségemet. 2002-ben felvételiztem a Táncsics Mihály Gimnázium Hatosztályos Tagozatára. Eleinte a tanulmányaimmal nem arattam osztatlan sikereket, ám később rácáfoltam saját teljesítményemre.
2006-ban a szüleim elváltak, így édesanyámmal illetve öcsémmel elköltöztünk Máriagyűd legeldugottabb utcájába. Ugyanebben az évben majdnem pályát tévesztettem: A gimnáziumban először földrajz fakultációt szerettem volna felvenni, de végülis mások rábeszéltek az informatikára, mivel tehetségesnek tartottak benne. 2006 év végén találkoztam barátnőmmel, Rékával.
2007 tavaszán megszereztem a B kategóriás jogosítványt, de nem tartottam magam igazán autós típusnak: a nyáron két nap alatt körbekerékpároztam a Balatont. (Jártam Budapesten is, de akkor még meg sem fordult a fejemben, hogy egyszer még itt fogok élni.) Ősszel sikeresen teljesítettem az angol középszintű nyelvvizsgát is. Télen találkoztam egy Úrral, aki megváltoztatta az életem: nem kell nagy tettekre gondolni, mindössze azt tanácsolta nekem, hogy ne informatikát tanuljak az egyetemen, hanem gondolkozzak el a villamosmérnökségen...
2008-ban az érettségin feltűnően jól szerepeltem. Érdekes módon matematikából 97%-os érettségit írtam; míg az informatika emelt szintű érettségim 74%-os lett. Az események felgyorsultak, érettségit követően sikeres felvételit nyertem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnök szakára. Nyáron végre -életemben először- elhagytam az országot (Horvátországban nyaraltam), majd hazatérésemet követően véghezvittem eddigi legnagyobb tejesítményemet: 1 nap alatt kerékpároztam körül a Balatont.
Szeptemberben beköltöztem az ország legkiválóbb kollégiumába, a BME Schönherz Zoltán Kollégiumába, ahol csak villamosmérnökök és informatikusok laknak. Az ott töltött idő alatt többet fejlődtem szakmailag, mint azelőtt. A fővárosban töltött egy évem alatt rengeteg sok minden történt velem, így szívesen emlékszem vissza azokra az időkre. Persze az élet velem is kibabrált: nem maradhattam Budapesten, hanem haza kellett költöznöm.
2009-ben egy sikertelen vizsgát követően eltanácsoltak az egyetemtől, mely nem rettentett el a tanulástól: beiratkoztam a Pécsi Tudományegyetemre, szintén villamomérnök szakra. Az itt eltöltött első szemeszterben nehezen találtam meg a helyemet: nem voltak sem barátaim, nehezen ment a tanulás, és a közösség is pocsék volt. Viszont gyorsan megváltozott a helyzet: most már egyre inkább érzem magam idevalónak, még segítek is a többieknek.
Szólj hozzá! |
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.