Ma újból megcsodáltam az új országimázs-filmet. Valamelyik nap már egyszer elkezdtem elemezni a videót, de a technika ördöge sajnos kibabrált velem, így most mégegyszer, utoljára (és remélhetőleg sikeresen) nekiesek, most egy kicsit alaposabban.

A videót itt vagy HD felbontásban itt lehet megtekinteni, de majd a cikk végén is szerepelni fog. Egykori irodalomtanárom mindig azt mondta, hogy a címmel kell kezdeni egy elemzést, így most vesézzük ki egy kicsit ezt a két szót: "World of Potentials". Számomra nem jelent semmit, ha ezt a szóösszetételt valaki megmutatta volna tavaly, Magyarország nettó az utolsó dolog, ami erről eszembe jut. Magyarul "Potenciálok világa", így meg sokkal inkább jut róla eszembe a Villamosságtan c. tantárgy az egyetemen. A cím önmagában hordozza azt az információt, hogy nálunk bármit meg lehet csinálni, amit bárhol máshol a világon. Ez így nem igaz, nagyon nem kell bemutatni a magyaroknak kis hazánkat: 9,3*10^4 km² Balkán.

A videó azzal indít, hogy egy pipacsvirágos kellemes mező felett kb. 60-70 méterrel elhúz egy Boeing 737-700 típusú személyszállító repülőgép. Ez teljesen valószínű. Külön kiemelném, hogy egy Malév gépet láthatunk, mely önmegában jellemzi a magyar állapotokat: veszteségesen működtethető cég, mely csak nyeli a pénzt. Jó indulókép.

Ezután bemutatják számunkra a két főszereplőt: első ránézésre európai származású angol nyelven beszélő fiatal párt, mely az európai frissen diplomázott de még éppen hogy nem befutott társadalmi réteget szimbolizálja.

A szereplők után rögtön egy technikai vívmánnyal találkozhatunk: a telefonnal. Ma már szinte senki sem használ vezetékes telefont, de nem baj, Puskás Tivadar nevét mindenképp meg kell említenünk. Állítólag ő volt az, aki feltalálta a telefonküzpontot. Valójában Puskás "csak" alkalmazottja volt a nagy nevű Edisonnak, a telefonközpontot sem ők alkották meg először: erről bővebben olvashatunk az Urbanlegends cikkjében.

Főhőseink rögtön bérelnek egy citromsárga távol-keleti kisautót, majd röpke másodpercek alatt már a Döbrentei téren található felüljárón hajtottak a Szabadság híd irányába. Zavaros. Mindenesetre a kocsi automata váltóval van felszerelve: ezt Bíró László találta fel (habár jobban ismeretes a golyóstoll feltalálójaként). Valójában az egész világon szinte csak mi tartjuk számon őt az aut.váltó atyjának, hiszen anno csúnyán elbánt vele az Opel, és megvette a szabadalmi jogokat. Bővebben a Szabadalom-védjegy blogon olvasható információ.

Zavaros kép ide-oda, a következő képkockákon már az M7-es autópálya Köröshegyi viaduktja alatt autókáznak (ahol egyébként még lehajtó sincs, az más kérdés, hogy mit keresnek egy kis somogyi faluban). Amíg ezt gyorsan átgondoltam, máris ugrottunk: egy nagyvárosba, a környeteti tényezők alapján feltételezhetően Székesfehérvárra, Esztergomba, Dunaújvárosba vagy Budapestre. Mindjárt itt is a következő magyar alkotta gyönyörűség: (egy egyébként svájci) motorvonatra ráírták, hogy ez bizony egy "AC Locomotive", ami egyébként igaz. Kandó Kálmán szinte korszakalkotó munkássága minden villamosmérnök számára szinte szentírás, bővebben olvassatok utána a Wikipédián.

Robogunk tovább, illetve robognánk: a kátyús magyar utakonmegadta magát a kis sárgaság. De sebaj, simán otthagyják, és elmennek egy ősöreg Volkswagen Beetle kabrióval. Ez az ősöreg kövület egyébként a következő "találmány", ugyanis kinézetét egy -egyébként osztrák- fiatalember álmodta meg, állítólag. Bővebben.

Autókázás közben egy szürkemarha csordával, majd a Pannonhalmi apátsággal találkoztak. Itt ettek-ittak, jól berúgtak (a Balaton-felvidéken öltönyben szívják fel a Portugiesert), majd a teraszon folytatják a borozgatást, egy enyhe Rozéval. Kissé becsiccsentve egymást kínálgatják a még éretlen szőlővel, majd fényképezkednek: Mihályi József, precíziós műszerész szakember találmányának segítségével. Mihályi egyébként nagyon termelékeny fényképészeti szakember volt, utólag is gratulálunk neki.

Egyből a Duna-kanyarnál találjuk magunkat, ahol stoppolnak, és felvetetik magukat egy lakókocsiba. Itt találnak egy hűtőt (mert máshol nem volt), amiről kiderül, hogy Leó Szilárd találta fel. Ámbár hiába a név, Einstein mellett dolgozott, így a világ rá, és az Einstein-hűtőre emlékszik. Máris Veszprémben találjuk magunkat, ahol megcsodálhatunk egy csuklós-buszt. A hiba mégis abban van, hogy mit keres egy elővárosi Volán jármű Veszprémben?! A középmotoros csuklósbuszt egyébként tényleg magyarok fejlesztették ki: ami szégyen az az, hogy sok helyen még mindig ezek a csortogány Ikarus 280-as buszok járnak.

Persze ez lényegtelen, a külföldit csak a miskolci barlangfürdő érdekli, meg az ötcsillagos négycsillagos szálloda, fürdőszoba nélkül (azért mennek ki zuhanyozni az utcára)... Iszappakolás és arcmasszírozás után kerékpározni indulnak, de ez a kutyát sem érdekli (és tényleg). Itt azt is megtudhattuk, hogy a kontaktlencsét is magyar ember találta fel. Ne nézzetek hülyének, de Győrffy István néprajzkutató volt, nem feltaláló. (Találtam egy másik Győrffy Istvánt is, de ő meg biológus volt.)

Pécsre látogatunk: Rocksertés után eszünk egy lángost, majd megnézzük a fényáteresztő betont (igen, Pécsen van.) (A fényáteresző beton feltalálásáról bővebben). Széchenyi tér, lakatfal, csók, szokásos. Futkározás a mezőn, falunapokon körhintázni, unalmas. Nem tudom, hogy jött ide a lemezjátszó, de az biztos: Goldmark Péter nem 1948-ban találta fel. Tulajdonképpen nem találta fel, és nem 1948-ban, hanem 1939-ben kezdte fejlesztette azt. Bővebben. (A következő magyar találmány annyira nem érdekel senkit, hogy magyar nyelvű szócikk sincs róla a Wikipédián. Viszont itt angolul el lehet olvasni, hogy mi is az.)

Most visszakanyarodunk Budapestre, ahol a 9. kerületi vásárcsarnokba megyünk soppingolni. A vicces fejű disznófej az hungarikum, de azt már kevesen tudják, hogy anno ez volt Európa legnagyobb fedett piaca. A vásárlás után felszállnak a Földalattira (ami a környéken meg sem áll), majd beülnek egy étterembe, ahol valaki Excel táblázattal dolgozik. Kajálnak, majd isznak egy pohár páleszt, hogy utána megnézhessenek egy olyan technikai fejlesztést, amin felforrt az agyvizem.

Történt ugyanis, hogy ezek a barmok beletették az országimázsfilmbe Magyarország legnagyobb szégyenét, a négyes metrót. Főhőseink üzemlátogatáson vesznek részt -ahova nem nagyon engednek le csak úgy külföldi turostát- ahol megcsodálhatják a metróépítés szépségeit (valaki magyarázza el nekem, hogy mit kell mutogatni egy üres alagútban). Ez a szégyen 15 másodpercet kapott az egész filmben, míg az ország fő nevezetességei kb. 2-3 másodpercet. Szégyen. Én szégyellem magam...

Az új Leon3rdo cuccról még sosem hallottam, de jelentkezzen az az ember, aki már tudja, hogy működik a Gömböc. Én mondjuk tudom, de szerintem kb. 10 emberből 2 tudja, hogy mi is az.

A metró okozta sokk után ismét rozét iszogatnak a Balatonon, ami nyáron nekem sokkal inkább sötétzöld színűnek látszott, főleg a keleti medencében, ahol a Balaton-átúszást szokták tartani. Kipróbálják a tihanyi visszhangot (pedig itt már jártak - itt bicikliztek), majd Egerben megtekintettek egy vízilabda-mérkőzést. (egy speciális effekttel megtudjuk, hogy a színes televíziót is Goldmark Péter találta ki 1948-ban (adott a kérdés: mikor ért rá, mikor épp a lemezjátszón dolgozott?)

Kicsit később egy divatbemutatót szemlélhettek meg egy budai lakás tetőteraszán - balkáni állapotok között. Végre megcsodálhatjuk a Széchenyi-lánchidat, most már csak azt nem értem, hogy hova tűnt a Parlament? Ezen gondolkodni sem érdemes, mert máris mehetek bulizni a világ legszebb nőivel. (Utolsó képek egyikén még megtekinthetjük a Petőfi hidat, majd mennek a reptérre. Természetesen maradnak, mert ez országimázs.)

Na és lássuk mégegyszer:

Nem lett ez olyan rossz videó, csak ha már EU elnökség, meg turizmus-fellendítés, csinálhatnánk végre egy lineáris cselekményvázlatú videót. Engem megőrjített ez az össze-vissza ugrálgatás.

Hiányoltam a videóból a golyóstollat, a dinamót, a holográfiát, a karburátort, a transzformátort, stb. (melyek igazi magyar találmányok, és meglehetősen fontosak).