Kundenzátor

Egy éjszaka, amikor töltése magasra szökött, Mikro Henry elhatározta, hogy keres egy csinos tekercset egy jó kis kisüléshez. Felhívta hát Mili Ampot, és felkapott a megabiciklijére. Átkerekezett a Wheastone-hídon, át a szinusz hullámon, és megállt az áram által keltett mágneses téren.

Mikro Henry, akit elbűvölt Mili Amp karakterisztikus görgéje, ellenállását rögvest minimálisra csökkentette, tere teljesen begerjedt. Henry ekkor alap potenciálra fektette, majd megemelte azután csökkentette frekvenciáját, és kibocsátotta nagyfeszültségű szondáját, amit beillesztett a csatlakozó aljzatba, miközben párhuzamosan rácsatlakozott, létrehozván egy kis áramkört Mili söntjén.

A teljesen felgerjedt Mili Amp felkiáltott: "Mho, mho, mho". Közben Henry a szondáját maximális csúcsárammal üzemeltette mikor Mili Amp tekercse remegésbe jött a rajta áthaladó áramtól, és így az ő csúcspotenciálja is elérte a Mikro Henry-ét. Az áramfelesleg felforrósította a Mil Amp tekercsét, ekkor Mikro Henry gyors kisülésbe kezdett és kiáramlott belőle az összes elektronja.

Az éjszaka folyamán kettesben kipróbálták még az összes csatlakozót, és csatlakozó aljzatot mindaddig, míg Mikro Henry rúdmágnese elvesztette minden szilárdságát. Ezek után Mili Amp az önindukciót alkalmazta, mellyel kicsit megrongálta szolenoidját. Végül elemeik teljesen lemerültek, Mikro Henry képtelen volt tovább gerjeszteni saját generátorát, így fordított polaritással és kiégett biztosítékokkal köszöntött rájuk a hajnal.

Két villanyszerelő dolgozik az állványon.
- Nénike, adja már fel azt a piros drótot!
Az öregasszony feladja.
- Köszike! - Látod, Józsi, mondtam én, hogy nulla, te meg jössz itt a hülyeségeddel, hogy fázis!