Kundenzátor

A Nemzetközi Pi-nap a matematika egyik leghíresebb számának, a (π) pi számnak az ünnepe. A pi-napot 1988 óta március 14-én ünnepelik, mivel a hónap számjegye a 3 mellett 14-én a matematikai π érték első kettő tizedesjegyéig megegyezik.

Az egész 1989-ben kezdődött, amikor egy kicsit hibbant amerikai fizikus, Larry Shaw a San Franciscó-i tudományos múzeumban, az Exploratoriumban rávette néhány kollégáját, hogy március 14-én járkáljanak körbe-körbe, aztán egyenek egy pitét. A pi-napnak elnevezett rendezvényt következő évben is megismételték, a kezdeményezéshez más intézetek is csatlakoztak, és néhány éven belül Shawn bohókás ötlete nemzetközi kockaünnep lett (bár a nap már korábban is nevezetes volt, hiszen március 14. Einstein születésnapja).

Számítása

A pi (π) a kör kerületének és átmérőjének hányadosa, jelölése is innen jön, a görög betű a perimetrosz, azaz kerület szót rövidíti. A betűt ugyan csak a XVIII. századtól használják a hányadosra, a szám pontos értéke már az ókori matematikusokat is nagyon foglalkoztatta. Egyiptomban már négyezer évvel ezelőtt felbukkant egy papiruszon egy képlet, amiből nagyjából 3,16 jön ki a hányadosra. A kor leghíresebb pi-csiszolgatása az időszámításunk előtt harmadik században élt görög matematikusé, Arkhimédeszé. A tudós a körbe és a kör köré írt szabályos sokszögek kerületeit számolgatta ki és ezek között próbálta megtalálni a minél pontosabb pi-t. Arkhimédesz 3,142857-et számolt a hányados értékére, de pontosítási módszere később is igen népszerű volt, a perzsa Dzsamsid Gijászaddín al-Kási 1424-ben Értekezés a körről című munkájában 2^28, azaz 268435456 oldalú sokszögekből számolva a 16 tizedesjegyig pontos 3,14159265358979325-ben adta meg a hányados értékét.
A pi-pontosítás mártírja pedig az angol William Shanks, aki harminc évig tartó számolás után1873-ban publikálta 707 tizedesjegyig számított pi-jét, de 1944-ben honfitársa, D. F. Ferguson igazolta, hogy Shanks az 528. tizedestől kezdve tévedett.

Pifilológia

A létező legelvetemültebb pi-ajnározás azonban a pi számjegyeinek bemagolása, aminek külön kis sufnitudománya van, a pifilológia. A pifilológusok azt kutatják, hogy miként lehet a leghatékonyabban megtanulni a számjegyeket. Mind közül a leghíresebb egy 1946-ban született japán mérnök, Haragucsi Akira. Haragucsi 2005-ben 83 431 számjegyig mondta fel a pi-t, de ez nem volt neki elég, a következő évben kerek százezer számjegyre állította be a rekordot. Tizenhat órán keresztül sorolta a számokat.

Érdekességek

A titokzatos π már az ókor óta nagyon sokat szerepelt különböző összefüggéseiben. Ez a szám 3,1415926535…-tel kezdődik és a végtelenségig tart, egyúttal a matematikában és a fizikában használt transzcendens szám. Az Euklideszi geometriában a kör kerületének és átmérőjének arányaként határozzák meg. Számos érdességet is hordoz azonban, például ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, 100-at kapunk eredményként. Ha összeadjuk az első (6+6) × (6+6), tehát 144 tizedesjegyet, akkor 666-ot kapunk. A széles körben ismert 3,14 mint a pi értéke teljesen megegyezik a március 14. angol dátumozásban használt 3/14 formájával. Érdekesség, hogy 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein.

Várhatóan nagy ünnepe lesz a számnak 2015. 03. 15, hiszen a π (3,1415) megegyezik a 3/14/15 dátumformátummal, és emiatt a legpontosabb pi-dátumnak tekinthető. További dátumok is számíthatók a pi szám alapján, hiszen november 10. az év 314. napja. December 21. délután 1 óra 13 perc az év 355. napjának ezen perce a pi régi kínai közelítésének képletét idézi, a 355/113-at.

Bővebben: [Wikipédia: Pi] [Wikipédia: Pi-nap] [Wikipedia: Piphilology] [Index.hu: Pi-nap] [Index.hu: Pi]