Kundenzátor

Gondoltam, ha már fáj a kezem, és itthon vagyok, valahogy csak írogatok... Ezennel és azonnal megtervezem a tavaszi szünetben esedékes kerékpártúrámat Bosznia-Hercegovina nagyszerű, ám szétlőtt országába.

A terveim szerint a jövő héten, egy nap alatt megjárom az utat. Nem lehetetlen, ám nehéz túra elé állok. A táv nem annyira izgat, viszont az idegen ország megijeszt. Azzal kapcsolatban, hogy bárhol, bármi is történjék, a környező emberektől nem kaphatok segítséget, és telefonon sem jelentkezhetek be akármikor: A 150 forintos percdíj bizony még nekem is nagy visszatartó erő.

Persze a túra feltételekhez kötött: Szép, tiszta, erősebb széllökésektől mentes, hétköznapi napon indulok hajnali 3 órakor Máriagyűdről. Egy óra alatt úgyis kijön az összes hiba a kerékpáron, úgyhogy a határig tartó 15 km-es távot egy-másfél óra alatt megteszem. A határon állomásozok majd egy pár percet, aztán indulás. Negyed óra alatt beérek Alsómiholjácra, nagyjából idáig ismerem az utat, eddig 17 km. Utána már csak a GPS-re számíthatok.

Persze a GPS sem húzhat ki mindig a csávából, ugyanis a mobiltelefonom akkumulátorával is spórolnom kell. Zenét nem nagyon fogok hallgatni, mert délre már csutkára lemerülne a mobil. Valószínűleg két telefonnal fogok "támadni", mint a tavalyi Balaton-túrámon: Az egyik csak zenehallgatásra használatos, a másik pedig a navigáció-kommunikáció felelőse lesz. Még szerencse, hogy működik öcsém régi mobilja, amihez még fülhallgatóm is van. (A  GPS sem problémamentes: jövő hétre be kell szereznem egy Horvátország-Bosznia térképet, amit még nem tudom, hogy oldjak meg.)

Az úticélom a horvát-bosnyák határ, nyilván a legrövidebb úton. A célváros nem más, mint Slavonski Brod. Ide Alsómiholjácról egyenesen az 53-as főúton kell haladnom. Alsómiholjác után az első horvát állomásom Nasice lesz majd, a két város között 34,5 km a táv, ez 2 óra alatt bőben teljesíthető. Számottevő domborzatra nem kell számítanom, a neheze ez után következik majd.

Nasice után még mindig az 53-as főúton tekerve egy apróbb dombságba csöppenek majd, a szintkülönbség rengeteg, gyakorlatilag egy 400 méteres dombot kell majd legyőznöm. A következő állomás Caglin, idáig 24,4 km a táv. A magas domb miatt idáig két és fél órás utat terveztem, de öröm azért, hogy ha a domb felfelé megy, utána gurulhatok egy csomót. Persze nem sokáig, mert a város után erősen váltakozó domborzatú tájon visz keresztül a főút: 29 km kínkeserves dombmászás Slavonski Brodig.

Ez eddig kitérőkkel együtt kb. 108 km táv, kétszer Pécs oda-vissza, vagy egy fél Balaton-körút. Terveim szerint délre bőven odaérek, pihi, átmegyek a határon, fényképezkedés a Bosznia feliratú táblával, majd indulás haza. Nagyjából ugyanannyi idő  (és pontosan ugyanannyi távolság) hazafelé is, úgyhogy 216 km letekerése után este 9-re hazaérek. Ez annyit tesz, hogy 12 km/h átlagsebességgel fogok haladni, ami a felmerülő pihenésekkel, karbantartásokkal és nézelődéssel elfogadható szintidő. A kérdés adott: Vajon teljesíthető?